Több kelet-európai országban, köztük Ukrajnában és Oroszországban a férfihiány veszélyére figyelmeztetnek a demográfusok, míg a Föld legnépesebb országaiban, Kínában és Indiában épp a férfiak túlsúlya jelent problémát. A két ázsiai országban összesen 70 millióval több férfi él, mint nő, így egyre aktuálisabbá válik a kérdés, hogy mi vár egy olyan társadalomra, amiben súlyos nőhiány uralkodik. Amellett, hogy ádáz harc dúl a feleségért, virágzásnak indult a "feleségturizmus", emelkedik az erőszakos bűncselekmények száma, megugrottak az ingatlanárak, a háztartások fogyasztása pedig visszaesett. De miért hiányzik ennyi nő ebben a régióban, és mit lehet tenni azért, hogy változzon a helyzet?
Számos ágazatban nehezen találnak megfelelő munkaerőt a magyarországi vállalatok, így a tehetségekért folyó versenyben új célcsoportok kerülnek a középpontba. Ilyen csoportot jelentenek a nők, akik számára különösen fontosak a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtését segítő lehetőségek. A legtöbb vezető kifejezetten hatékonynak találja a kisgyermekes munkavállalókat, akiknek előrejutását mégis több tényező nehezíti. De mit mutatnak a statisztikák, mit gondolnak a férfiak, és mit tapasztalnak az olyan cégek magyarországi vezetői, mint az IBM, a MetLife vagy a KPMG?
Egyre magasabb összegekről hallunk a magyarországi informatikus fizetésekkel kapcsolatban, és már szinte meg sem lepődünk a bruttó 1,5 millió forint feletti számokon. A szakma egy része pedig őszinte érdeklődéssel és egyben felháborodással kérdezi, hogy mégis hol lehet ilyen csillagászati összegeket keresni. Valóban hatalmasak a fizetésbeli különbségek ezen a piacon: a bruttó 250 ezertől, a 800 ezren át, egészen az 1,8 millió forintos havi fizetésig minden lehet reális. De mitől függ, hogy egy informatikus melyiket éri el: diploma, nyelvtudás vagy sokéves szakmai tapasztalat kell? Munkaerőpiaci szakértők és IT-fejvadászok segítségével jártuk körbe, hogy az egyes feladatkörökhöz milyen fizetési sávok tartoznak, és hogyan lehet elérni a maximumot.
A dolgozói ajánlási program keretein belül a munkavállalók javasolhatnak jelölteket a cég nyitott pozícióira, a bevált jelölt után pedig az ajánló jutalmat kap - ez a toborzási bónusz. Magyarországon több nagyvállalat régóta alkalmazza a módszert, ők ma már az új dolgozóik negyedét így veszik fel. A munkaerőhiány miatt egyre többen fordulnak az ajánlási rendszer és a toborzási bónusz felé: újabban a kereskedelemben, illetve az állami szférában is találunk erre példát. A tapasztalatok alapján az így toborzott kollégák nemcsak jobban beválnak, hanem tovább is maradnak az adott cégnél.
A március 15-ei az idei első hosszú hétvégénk, ami rögtön 4 nap pihenést jelent. Bár az időjárás nem alakul tavasziasan, már az előfoglalások alapján is látszott, hogy hatalmas dömping várható a hazai szállodákban. A nemzeti ünnepekhez kapcsolódó hosszú hétvégék elsősorban a belföldi turizmusnak kedveznek, így a népszerű vidéki városok - Eger, Hajdúszoboszló vagy Hévíz - wellness-hoteleiben garantált a teltház ezekben a napokban. Két hét múlva pedig újabb 4 napos hétvége következik, de van esély rá, hogy ilyen rövid időn belül kétszer teljenek meg a szállodák?
Már több mint 50 ezren dolgoznak Magyarországon szolgáltató-központokban (SSC), és minden évben új munkahelyek százai jönnek létre. Az SSC-szektor évek óta az egyik legdinamikusabban növekvő ágazat a magyar gazdaságban, azonban a munkaerőhiány könnyen véget vethet a felívelésnek. Egyre szorosabb ugyanis a verseny a jól képzett, nyelveket beszélő fiatalokért, akiket a külföldi karrierlehetőségek is csábítanak: egy senior fejlesztő vagy egy hollandul beszélő adószakértő például most valódi kincs a hazai központoknak. Körképünkből kiderül, hogy hogyan igyekeznek megszerezni és maguknál tartani ezeket a tehetségeket a magyar SSC-piac legnagyobb szereplői.
A legtöbb nagy autógyártó cég nem alkalmaz alulöltözött hosztesz-lányokat, úgynevezett booth babe-eket a 2018-as Genfi Autószalonon. Úgy tűnik, hogy a Hollywood-ból indult #MeToo mozgalom egyre több iparágba gyűrűzik be, bár az autóipar esetében a vásárlói szokások változása is indokolttá teszi a szemléletváltást. A női autóvásárlók száma ugyanis számos országban sosem látott mértékben növekszik, így érdemes újragondolni az ágazathoz kapcsolódó reklámozási gyakorlatokat.
A hagyományos magyar márkák hosszú távú erősítése kihívást jelent a vállalatoknak, hiszen szükséges hozzá a folyamatos megújulás és fiatalítás. De hogyan éleszthető ujjá egy olyan - már szinte elfelejtett - magyar cipőmárka, mint a Dorko? Hogyan szólítja meg a mai kamaszokat az idén 60 éves Ilcsi kozmetikai márka? És miért csak nemrég kezdett el multikkal üzletelni Cserpes István?
A túl kevés női mentor és szakmai példakép a legnagyobb akadálya annak, hogy több nő válasszon technológiai karriert egy tavalyi kutatás szerint. Ezen szeretne változtatni az új Kódbirodalom nevű kezdeményezés, amelyben a hazai technológiai szektor négy meghatározó arca is részt vesz. Az elismert szakemberek saját életpéldájukon keresztül hívják fel a figyelmet a technológia sokszínűségére és a benne rejlő, lányok számára is nyitott karrier-lehetőségekre.
Hollandiában a munkavállalók közel fele dolgozott részmunkaidőben 2016-ban, míg az uniós átlag épp csak megközelíti a 20%-ot. Hatalmasak a különbségek a nemek és az egyes régiók között Európában: a déli országokban például alacsony a részmunkadiőben dolgozók száma, és többségük kényszerből vállalja ezt a foglalkozási formát. A nyilvánvaló előnyei mellett hátrányokkal is jár, ha valaki kevesebb, mint heti 30-36 órát dolgozik, de akkor most örüljünk részmunkaidő lassú, de folyamatos európai terjedésének vagy sem? Megnéztük közelebbről a holland mintát és a részmunkaidő hatásait.
Az X generáció szülötteinek a digitális és a valós világ különválik, míg a legfiatalabb generáció tagjainak egyetlen világ létezik, aminek szerves része a digitalizáció. Ez a világnézet teljesen megváltoztatja azt, ahogy fogyasztóként és munkavállalóként működni fognak ezek a csoportok. Ők például nem munkahelyeket, hanem szakmákat fognak váltani életük során többször, a digitális kompetencia pedig a társadalmi mobilitás kulcsát fogja jelenteni a közeljövő társadalmaiban - derült ki a Magyar Telekom és Kantar Hoffmann közös kutatásának eredményeit bemutató háttérbeszélgetésen.
Egyre fontosabb szerepet tölt be Magyarországon a közjegyzők permegelőző tevékenysége: idén januártól bizonyos polgári ügyekben már közjegyző előtt is köthető egyezség, amely ugyanolyan hatályú, mintha azt bírósági ítéletben mondták volna ki. A cégek közti jogviták mellett a tipikus ügyek közé tartoznak a károkozások, hibás teljesítések és a vagyonmegosztási kérdések örökösök vagy élettársak között. Miért érdemes közjegyzőhöz fordulni ezekben az esetekben, és mit kell tudni a most bevezetett eljárásról?
A tavalyi év egyik legnépszerűbb híre volt, hogy idén rekordszámú hosszú hétvége vár a magyar lakosságra. Valószínűleg sok családban megkezdődött ezeknek a megtervezése, a szállodák pedig legalább egy éve készülnek rá, hogy sikerrel feltöltsék a férőhelyeiket ezeken a napokon. Elég lehet ez a néhány - pontosan 9 darab - hosszú hétvége egy újabb rekordévhez a turizmusban? Szállodaipari körképünkből kiderül, kik profitálhatnak igazán a 2018-as év hosszú hétvégéiből.
Tavasszal lesz 4 éve, hogy egy zempléni kisvállalkozás átállt a 4 napos munkarendre: a heti munkaidő 40 óra, de napi 8 helyett 10 órát dolgoznak, hétfőtől csütörtökig. Azóta hatékonyabbá vált a munkavégzés a fakerítések és korlátok készítésével foglalkozó Nyakigláb Kft.-nél, ahol az alkalmazottak kaptak egy plusz szabadnapot péntekenként. A rendszerrel mindenki elégedett, a munkáltató és a munkavállalók is - mondta el a Portfolio-nak Kusinszki András ügyvezető, aki szerint az átállás sem hátránnyal, sem plusz költséggel nem járt.
A dolgozói jólét mellett a rugalmas munkavégzés is olyan hívószó lett mostanában, amivel a vállalatok könnyen magukhoz csábíthatják az álláskeresőket, vagy akár a konkurenciánál dolgozókat. Kötetlen munkaidő, home office, alkotói szabadság - bizonyos helyeken ezek már alapvetőek, míg máshol gyakorlatilag megvalósíthatatlanok. Hazánkban elsőként a tech startupok tették magukévá a rugalmasságot előtérbe helyező vállalati kultúrát, most pedig a multiknál és a kkv-knál is vannak erre törekvések. De miben nyilvánulhat meg a rugalmasság például a termelői szektorban, ahol nem lehetséges a távmunka, és számos előírás köti a munkáltató kezét?
Az elmúlt évek ingatlanpiaci fellendülése az ágazati szereplők marketingtevékenységeit is felpörgette: sok esetben a korábbinál nagyobb budget és csapat ennek a bizonyítéka. Közben egyre több eszköz áll rendelkezésre: olyan új technológiák, mint a kiterjesztett valóság, a már szinte alapvető közösségi média és persze a klasszikus PR-megoldások. Mire épül 2017-ben egy jó marketing- és értékesítési stratégia a hazai piacvezetők szerint? Erről volt szó az ingatlanmarketinges kerekasztal-beszélgetésen a Portfolio által szervezett Property Investment Forumon.
A szabályozott ingatlanbefektetési társaság (SZIT) mint vállalkozási forma már 2011 óta létezik Magyarországon, de 6 éven át egyetlen ilyen céget sem alapítottak. Most azonban úgy tűnik, hogy az ingatlanpiaci felfutás és a SZIT-szabályok lazulása fordulatot hoz a piacon: egyre több cég mutat komoly érdeklődést a hazánkban még viszonylag új cégforma iránt. Ennek a részleteiről, működési feltételeiről és adózási előnyeiről is szó volt a Portfolio által szervezett Property Investment Forumon (PIF).
Országszerte több mit 640 MFB Ponton juthatnak kedvezményes finanszírozáshoz a magyar kkv-k és a lakossági ügyfelek. A vállalkozásonként igényelhető 1-3000 millió forintos összeget számos versenyképességet javító célra lehet fordítani. Bemutatjuk, hogy pontosan milyen konstrukciókra lehet most pályázni, és milyen feltételekkel érhetőek el ezek a pénzügyi források. Azt is elmondjuk, mire érdemes figyelni az igénylésnél, hogy minél előbb megtörténjen a hitelek folyósítása.
Már az egész ország területén, összesen 642 MFB Pontban juthatnak kedvező feltételek mellett hosszú távú - főként versenyképességük javítását célzó - pénzügyi forráshoz a magyar kkv-k. Az MFB hálózatos modellje Európában egyedi megoldás, amely egyesíti a különböző közvetítői rendszerek előnyeit és gyorsabbá, olcsóbbá, hatékonyabbá teszi az uniós visszatérítendő támogatások szétosztását. De lássuk, hogyan is működik pontosan a 2016 tavaszán indított rendszer, miért volt rá szükség, és mennyire sikeres.
Az orosz-ukrán háború hírei percről percre.
Igazi szörnyszülött volt az áldozat.
Az MNB friss számaiból ez is kiderült.
Kiadták a napi jelentést.
Nem csak az ukrán drónoktól kell félnie az orosz állampolgároknak.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
A CodeCool programozóiskola két vezetőjével beszélgettünk.